A hangoskönyv készítésének kezdetei vakok és látássérültek részére

Hangoskönyvek Vak nő fehér bottal

Mikrofon hangsávval Tárgyi és nem tárgyi feltételek: hang

Tárgyi: mikrofon
Tárgyi: asztali vagy hordozható számítógép vagy diktafon vagy mobiltelefon
Tárgyi: hangrögzítő és / vagy hangszerkesztő program
Nem tárgyi: nyugodt környezet, zajmentes körülmények
Nem tárgyi: megfelelő mennyiségű idő nem csupán a felolvasáshoz, de az utómunkálatokhoz is, mint ami a szerkesztéshez és az elkészített hanganyag feltöltéséhez szükséges

speaker Először is elnézést kérek mindenkitől, hogy tegező formában fogalmazom meg e honlap tartalmát. Másrészt sokan kérdezhetik, miért indítottam el ezt az oldalt. Az általam felolvasott és a mások által vagy általam megszerkesztett mennyiség – egy Fizika tankönyv, egy Számvitel tananyag, számítástechnikai oktató anyagok mint például BeLin 3.0, Windows 7 és VISTA útmutató, ECDL Start tananyag két modulja, Adatbázis-kezelés mellett 13 szépirodalmi kötet, számos vers, mese és több mint 1000 cikk, valamint saját írásaimból illetve baráti felkérésre és megkeresésre készült hangoskönyvek konyhai receptekből, ifjúsági regényekből, szépirodalmi és tudományos-fantasztikus novellákból, történelmi szakirodalomból – nem jogosít fel automatikusan arra, hogy saját weboldalon próbáljam osztani az észt. Viszont úgy vélem, az évek során átélt helyzetek, megtapasztalt szituációk megosztása azokkal, akik még teljesen kezdők, vagy talán nem kezdők, de még kevés a tapasztalatuk, talán hasznosnak bizonyul.
Rövid történeti és technikai visszatekintő:
2003-ban kezdtem el a felolvasásokat a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének épületében elhelyezkedő stúdióban. Az alagsori részen a nyomda mellett egy ablakokkal rendelkező ezért kellően világos két – egy nagyobb és egy kisebb – helyiségből valamint két szeparált és hangszigetelt felolvasói fülkéből álló helyszín tökéletesen megfelelt a feladatnak. Egymással párhuzamosan egyszerre akár ketten is készíthettünk felvételeket, anélkül, hogy zavartuk volna egymást. A vastag anyaggal hangszigetelt fülkében egy kis asztal, előtte szék, az asztalon egy sárga, meleg fényt árasztó lámpa, valamint az asztalra helyezett Senheisser mikrofon helyezkedett el. A felvétel egyrészt a fülkében történt, ahol felolvastuk az Újságcikkeket, szépirodalmi műveket, meséket, ifjúsági regényeket, tananyagokat, másrészt eközben a stúdióban a szövetség alkalmazottai a számítógépen a felvevőt kezelték.
Eleinte még magnókazettákra rögzítették a felolvasásokat, majd a technikai fejlődés következtében átálltak a CD-lemezek használatára. Ma pedig én már nem használok semmiféle adathordozót, mert felolvasásaimat az interneten küldöm át, volt, hogy FTP-n keresztül, de mostanában többnyire csatolt file-ként elektronikus mellékletként, de ez természetesen a feldolgozott anyag terjedelmétől függ.
speech Az eltelt évek során azonban rengeteg alkalmam nyílt, hogy teljesen különböző helyszíneken készíthessek hangfelvételeket. Például kertes házban, tanteremben, különböző tárgyakkal sűrűn telezsúfolt önkormányzati irodában, előadóteremmel egybeépített tornateremben, lakótelepi lakásban egyaránt olvastam.
Mindezt nem a sztorizgatás kedvéért írtam le, hanem azért mert szerettem volna rávilágítani, hogy mennyire eltérő akusztikai körülmények között kell arra törekedni, hogy nagyjából egyenletes teljesítményt és minőséget nyújtsunk a hallgatóság számára a különböző körülmények ellenére.
mikrofon hangsávval Ennek eléréséhez sok segítséget kaptam, mind technikai értelemben, mind ötletek és segítségnyújtás formájában.
A stúdió megszüntetése és felszámolása után odahaza egy asztali számítógéphez csatlakoztatható egyszerű és nagyon olcsó Hama mikrofon volt a segítségemre, amire zajszűrő gyanánt egy kis vattapamacsot rögzítettem. Az évek során ezt felváltották egy kézi majd még később a mikrofonnal egybeépített fejhallgatók. Ma is az Infoalap-tól kapott Plantronics audio 400 dsp pc headset-el olvasom fel az anyagot.
Néha a csendes környezetet a hátam mögé fellógatott takaróval voltam kénytelen megoldani. Vagy egyszerűen a legeldugottabb sarokba mentem felolvasni, de így is voltak zajforrások, amikre a látássérültek hívták fel a figyelmemet, hogy minden igyekezetem ellenére mégis beszűrődnek bizonyos neszek, zajok.
Szoftverek közül is kipróbáltam az évek során néhányat. Először a stúdió vezetője által kifejlesztett NWAVREC programmal ismerkedtem meg. Évekkel később volt, hogy az Audacity szabad és nyílt forráskódú több platformos digitális audió-szerkesztő programmal készítettem hangfelvételeket. Néhány alkalommal Sound Forge Pro 10c komplett zene- és hangszerkesztő segítségével rögzítettem és szerkesztettem a hangfelvételeket. De most már hosszú ideje a Lapról-hangra oldalról ingyenesen letölthető WavePad Sound Editor-t használom.